Megosztás |

Fotó: Lynne Lancaster

A közhiedelemmel ellentétben bizonyos esetekben érdemes a villamos áramot fűtésre használni. Ezt olvasva sokakban felvetődhet: miért, hiszen a villamosenergia a legdrágább energiaforrásunk!

A legtöbben a villanyfűtést alapvetően elvetik, vagy legfeljebb csak kiegészítő fűtésként tudják elképzelni, ha a „normális” rendszer nem működik, hibajelenséget produkál.

A „normális” fűtési rendszert mostanában földgázalapúnak képzeljük, és ennek következtében a lakások fűtése –amennyiben a lakásfűtés egyedi és nem távfűtés csatlakozású– kb. 90%-ban gázkazános.

A földgáz felhasználásának hátrányai csak az utóbbi időben váltak egyre inkább szembetűnővé, amikor a kis alapterületű lakásoknál megjelentek a kéményfelújítási problémák. Egyre nehezebb, körülményesebb a kis lakásokban a kéményes készülékek elhelyezése, és ekkor mégnem is említettük a kis vízterű fűtési rendszerek hatásfokának problémáit.

Drága-e a villamos energia?

A korábbi villamos fűtési rendszereket leginkább az olcsó földgázzal üzemelők szorították ki. Az első, alapvető gond még most is az, hogy a villamos energiával sokkal drágább lenne fűtést üzemeltetni. Egyáltalán: erre alapozni a fűtésirendszert, még végiggondolni is butaság!

A fentiekkel ellentétben 2007. végén a villamos energia ára a tőzsdén -ahol Magyarország is vásárolja- 65 euró/MWh volt. Az akkori, 250 Ft/euró árfolyammal számolva a nappali áram kWh-ként 16,25 Ft-ba, a vezérelt áram 7 Ft/kWh-ba kerül. A grazi és a lipcsei tőzsde árai hasonlók. A hazai, nem gázalapú erőművek is hasonló költségeken állítják elő a villamos energiát. A Paksi Atomerőmű ugyanekkor 8,40 Ft/kWh áron termelte az áramot.

A fogyasztói villamosenergia ára viszont az olcsó előállítási költségek ellenére is még mindig magasabb szinten van akörnyező országokban – amint ez az 1. ábrán látható –, ahol a villamos fűtésnél állami támogatást is kapnak a felhasználók. Amennyiben figyelembe vesszük Magyarországeurópai uniós csatlakozásából fakadó tényt, miszerint az energiaáraknak az uniós tagállamok áraihoz kell viszonyulniuk, láthatjuk, hogy a villamosenergia-árak sokat emlegetett növelése nem megalapozott. Ha mégis sor kerül a villamosáram árának emelésére, az bizonyosan nem lesz olyan mértékű, mint az éveken át államilag támogatott, importált földgáz áremelkedése.

A hazai termelés aránya 10–20% között mozog. A médiában sokat emlegetett makói gázforrás 6000 méter mélyen van, kinyerésére még reális esély, technikai megoldások sincsenek, csak elméleti megközelítések állnak rendelkezésre. A fogyasztók továbbra is a külföldről importált gáztól és annak árától függnek majd, amelyhez az állam egyre kisebb mértékű támogatást nyújt a jövőben. A gázárak területén tehát további, nem is kismértékű emelések várhatóak. Ezt igazoljáka 2. ábrán is látható, az Európai Unió kiválasztott tagállamaiban érvényes földgázárak.

Hőtárolós kályha és elektromos fűtőszőnyeg

Villamos fűtésnél a leginkább költségkímélő megoldást a hőtárolós kályhák alkalmazása kínálja, amelyek vezéreltek, éjszakai áramra csatlakoztathatók, ezáltal gazdaságos üzemmódot biztosítanak. Beépítésükkel egyes szobák hőellátását tökéletesen biztosítani lehet.

A régi hőtárolós kályhák 30–40 cm vastag ásványgyapot hőszigeteléssel rendelkeznek, csúnya, nagy tömegű „drumi” szerkezetük van, melyet az ember a lakásában nem szívesen lát. Sárgásbarna színük zavaró egy tiszta, elegáns, felújított vagy új építésű lakótérben. A hőszigetelésük idővel elöregedik, ezáltal le is romlik. A szigetelésből leszakadó apró szálakata ventilátor kifújja a helyiségbe, ezáltal jelentősen szennyezi a lakóteret.

Ezzel ellentétben a korszerű technológiát képviselő gyártók által forgalmazott, mai hőtárolós kályhák keskenyek, szépek, törtfehér színüknek köszönhetően elegánsak, esztétikusak. Hőszigetelésük kiváló, érintésnél a kályha felülete a helyiség-hőmérsékletnek megfelelő. Speciális hőszigetelésük lehetővé teszi a nagy tárolási teljesítményt kis térfogatban és a pontos hőleadást a nap minden szakában. A kifúvó ventilátormotorja fordulatszám-szabályozható, ezáltal a légmozgása helyiségben nem zavaró (nem mozog a függöny). A tervezők arra is ügyeltek, hogy a kifújt levegőhöz a helyiség hideg levegőjét is hozzákeverjék, így a kályhákból távozó levegő nem forró. Beépített töltésvezérlésük az időjárás függvényében tölti a kályhát. A pontos szobahőmérséklet beállításához az egyszerű szobatermosztáttól a programozható verzión keresztül a beépített ventilátorok fordulatszámát fokozatmentesen állító szabályozóig többfajta típus is illeszthetőa készülékhez. A Magyarországon is forgalmazott termékek általában 2–7 kW teljesítménnyel kaphatók.

Kiegészítésképpen megjegyezhető, hogy csempézett helyiségekbe, amelyek nem állandó tartózkodásra szolgálnak (mint pl. fürdőszoba, folyosó és konyha), az elektromos fűtőszálas szőnyeg alkalmazása javasolható, mely itt közvetlenül a csempe alá helyezhető. Mivel az említett helyiségeket nem használjuk folyamatosan, az elektromos fűtőszőnyeg naponta csak pár órát üzemel, és kikapcsolása után a padlózat még sokáig megtartja a hőt

Mi helyett használható?

A direkt villamos kazánokkal összehasonlítva a hőtárolós kályhák üzemeltetésével 44%-os megtakarítás érhető el, viszont már az alacsony hatásfokú kéményes, kazános rendszerek kiváltásánál is olcsóbban üzemeltethetjük fűtési rendszerünket.

Az említett fűtési rendszerek hatásfoka ugyanis nagyon alacsony, ideális esetben 60–65%, gázkonvektorok alkalmazásakor csak 50%, de a fűtési rendszertől függően ez az érték esetenként akár alacsonyabb is lehet. Gondolunk itt arra, hogy a kis vízterű fűtési rendszerekben 50–100 liter víz kering, így 2–4 kW hőigény mellett az előremenő vízhőmérséklet-modulációs gázkazánok időátlag szerinti teljesítménye 20 kW fölötti. A kazán 24 kW-tal kezd el fűteni, mindaddig,amíg a 60 °C-os előremenő vízhőmérsékletet el nem éri (vagy azt a hőmérsékletet, amelyre a kazán szabályzó gombját beállították, de ennél kevesebbre senki nem állítja). Amikoraz előremenő hőmérséklet 65 °C feletti, a kazán lemodulál, üzemének ez a része már csak rövid ideig tart. A rendszer hatásfokromlása tehát jó részben a rendelkezésre álló teljesítmény és a hőigény különbségéből is fakad.

Szemléltető példaként álljon itt egy belvárosi lakás, ahol két lakást építettek egybe. Az egyik lakásban megmaradt a gázfűtés radiátoros rendszerrel, a másik lakásban a három szobát fűtő gázkandallót váltottak ki szobánként egy-egy hőtárolós kályhával, amelyek éjszakai árammal üzemelnek. A beépített hőtárolós kályhákkal a lakás teljes hőigényének 37%-át fedték le.A tulajdonos elmondása szerint a 2006-os fűtési számlája, amikora fűtési rendszer még tisztán csak földgázzal üzemelt(94 Ft/m3 földgázárral számolva) 400 300 Ft volt (l. táblázat). A 2007-es fűtési számla (101 Ft/m3 földgázárral, és 22,92 Ft/kWhvillamosenergia-árral) 422 825 Ft volt, amelyből 140 180 Ft azelektromos áramfogyasztás, és 282 645 Ft a földgázfogyasztásköltsége. Habár összességében a 2007-es fűtési számla magasabbvolt az előző évhez képest, ez egyértelműen a gázár emelkedésének köszönhető. A villamos áram beépítésével 5%-osmegtakarítást értünk el. Amennyiben a földgáz ár 160 Ft/m3-bekerül majd, illetve az elektromos áram 15%-al emelkedik, a hőtárolós kályhák üzemeltetésével a jövőben 30%-os megtakarításis elérhető!

Nem csak a gáztüzelést válthatjuk ki villamos energiával. A 3. ábrára tekintve láthatjuk, hogy a PB-gáz-, illetve az olajtüzeléssel szemben minden esetben kedvezőbb az elektromos, vezérelt fűtés – a rendszerhatásfok figyelembevételével. Már akár a távfűtéses lakásoknál is olcsóbban fűthetünk a villamos energiával, ha a hőleadók szabályozatlanok, tehát a radiátorokat nem látták el termosztatikus szelepekkel, valamint hőmennyiségmérőkkel. Ilyenkor megeshet, hogy a távhőszolgáltató több meleget szolgáltat, mint amennyire a valóságban a felhasználónak szüksége van. Röviden: a lakás túlfűtött, és nem egy esetben láttuk, illetve tapasztaltuk már, hogy a tél közepén nyitva kell tartani az ablakokat az elviselhetetlen meleg miatt.

Az elektromos fűtés alkalmazása új építésű épületeknél, valamint családi házaknál is javasolt, ahol nincs a környéken földgáz vagy bevezetése nagyon magas költséggel járna. A pellet-, brikett-, illetve vegyestüzelésű kazánokkal szemben nem igényel sem karbantartást, sem felügyeletet, üzemeltetése automatikus.

Bátran állíthatjuk tehát, hogy a hőtárolós kályhák alkalmazásával komfortos, minden igényt kielégítő fűtési rendszerépíthető ki. Telepítésüknél elmaradnak a csővezetékek, és nem kell drága költségen kéményt sem kiépíteni. Üzembehelyezésükhöz elegendő egy hálózati csatlakozás. Fűtési rendszerünket teljesen függetlenné tehetjük a gáz-, illetve távhőszolgáltatótól, és nem utolsósorban tiszta és környezetbarát technológiával fűthetünk.

Forrás: Stiebel Eltron

Elektromos konvektorok, hőtárolós kályhák, elektromos padlófűtés, fűtőszőnyegek a webáruházban

Megosztás |